Blog

Bejelentkezés

Tibay Rózsa - ismertorvos.hu

2014. április 15., kedd

Ételallergia tünetei, diagnózisa

A táplálékallergia tünetei: változatosak és súlyosságuk is különböző. Az előforduló panaszok, amelyek táplálékallergiára jellemzőek lehetnek:
  • Gyomor-bélrendszeri tünetek: vizes hasmenés, colika, gyomorgörcsök, hányinger, hányás, tartós étvágytalanság, hasfájás, haspuffadás, székrekedés, vashiányos vérszegénység
  • Bőrtünetek: ekcéma, urticaria, csalánkiütés, viszketés, oedema, az arc feldagadása
  • Légúti tünetek: tartós rekedtség, orrüreggyulladás (rhinitis), bronchitis, asztma, köhögés, krónikus orrfolyás
  • Általános tünetek: lassú növekedés, nem megfelelő súlygyarapodás, étvágytalanság, rossz közérzet, migrén
  • Súlyos esetben anaphilaxiás sokk :Az egyik legszembetűnőbb jelenség az orális allergia tünetegyüttes, amelyhez elegendő az allergénnek az ajakkal érintkeznie, illetve a szájba kerülnie. Az ajak, a nyelv a szájpad csiklandozó érzése, viszketése és sok esetben az ajak nagyfokú ödémás duzzanata jön létre az érintkezés után, legtöbbször 15 percen belül. Friss gyümölcsök és zöldségfélék válthatják ki, mint pl.: a paradicsom, az alma, a narancs, a cseresznye, az őszibarack, a dió, a zeller, a sárgarépa.
Rendszerint a tünetek nem önmagukban jelentkeznek, ami nehezíti a betegség felismerését, az állapot súlyosságának megítélésest. A csecsemőkori allergiához inhalációs (belégzéses) allergia is csatlakozhat. A pollen és ételallergia egymást erősítheti.  


A táplálékallergia diagnózisa:
Legfontosabb lépcső az anamnézis pontos felvétele
  • Részletes családi anamnézis-nagyobb kockázat (lásd: http://dietaovoda.blogspot.hu/2014/04/etelallergiakrol-roviden.html )
  • Táplálkozási anamnézis: Étrendi és ezzel együtt tüneti napló vezetése. Figyelembe kell venni, hogy a tünetek kialakulhatnak percekkel, órákkal, sőt 1-2 nappal a kérdéses étel elfogyasztása után. Tartalmaznia kell az anamnézisnek az alábbi konkrét adatokat:
    • Az étel elfogyasztása után jelentkező tünetek pontos leírása
    • Az étel elfogyasztása és a tünetek megjelenése közötti idő hossza
    • A tünetek kiváltásához szükséges étel mennyisége
    • Az allergiás reakciók gyakorisága
    • A legutóbbi reakció időpontja
    • Befolyásolja-e valami egyéb – pl. fizikai megterhelés – az allergiás reakciók kialakulását
A naplót legalább 1 hónapig, de inkább 6 hétig kell vezetni, étkezési bontásban, megszokott étkezési és életkörülmények között. Az esetleges gyógyszerszedéseket is fel kell tüntetni.
Ha az ételnapló alapján valószínűsíthető egy étel, vagy ételcsoport, és a beteg tünetmentes annyira, hogy a vizsgálat elvégezhető legyen, akkor allergiás bőrpróbákat lehet végezni (Pick vagy epicután teszt) Kivitelezése történhet gyári készítményekkel vagy friss táplálékkal. (Ezek a bőrtesztek sajnos nem minden esetben elegendőek, 3 éves kor alatt nem értékelhetők és még  a kifejezett klinikai tüneteket produkáló egyéneknél sem mindig pozitív.) 
Néhány laboratóriumi módszer tünetmentes betegeken is közelebb vihet az ételallergia diagnózisához. 
Ilyen a szérum össz IgE szint meghatározás (allergiásoknál jóval magasabb)
Allergénspecifikus IgE, IgA, IgG ellenanyagok kimutatása 

Az egyetlen általánosan elfogadott módszer a per os provokáció. Ez lehet nyílt (gyermekeknél), illetve kettős vak, placebokontrollált (felnőtteknél, a táplálékaverzió kiszűrése).

A következő bejegyzésben részletesebben olvashatsz az eliminációs diétáról és a provokáció próbákról. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése