Ételallergiákról röviden

Forrás: http://kifoztuk.hu/receptjeink/item/malnas-tejespite

Az ételallergia egyre többeket érint ma hazánkban. Vagy talán csak most valamiért ismét kihegyeződtem a témára nem tudom. Csak azt tapasztalom,hogy egyre többen találnak meg kérdéseikkel. S hogy én is szívesebben keresem az ő közösségeiket adott oldalakon. Szívesen olvasok blogokat és nézem a receptjeikről készült  képeket. (Valójában én miattuk lettem dietetikus) S aztán jött egy gondolat lehetőség közös munkára egy csoportban. Melyről most nem mesélnék inkább kezdjük átnézni ismét az lapokat.
Az atópia: egy veleszületett allergiás túlérzékenység. Ez a túlérzékenység jellemző általában azokra a családokra ahol egyik vagy mindkét szülő valamilyen allergiában szenved. 


Az élelmiszerek által okozott megbetegedések között jelentős helyet foglal el a táplálékallergia és a táplálékintolerancia.( http://dietaovoda.blogspot.hu/2013/06/allergiakrol-roviden.html) 

A táplálékallergia: egy adott táplálék vagy táplálék-alkotórész által kiváltott tünetegyüttes, amelyben kóros immunológiai reakciók mutathatók ki. Tehát a táplálék allergénként viselkedik. A tünetek mindig kiválthatók. Csaknem valamennyi táplálékkal szemben kialakulhat, de leggyakrabban fehérjék vagy összetett szénhidrátok okozzák.

Azokat az élelmiszerek által kiváltott tüneteket, amelyek nem kapcsolódnak immunreakciókhoz és pszichés eltérés sincs a háttérben táplálékintoleranciának nevezzük. Mivel azonos klinikai tünetcsoport jön létre, mint az allergiánál, pszeudoallergiának is nevezik. Pszeudoallergiát különböző tényezők okozhatnak:

• Valamelyik enzim hiánya vagy csökkent működése – pl. laktáz, szacharáz  stb. hiánya
• Szójabab, földimogyoró, zab, cékla, kukorica, uborka stb. egy alkotórésze
• Bizonyos  úgynevezett biogén aminok fokozott bevitele:

1. hisztamin: sajt, hal, sonka, szalámi, savanyú káposzta, bor
2. szerotonin: banán, paradicsom
3.  tirozin: sajt, sonka, szalámi, bor
4. fenil-etil-amin: csokoládé, bor
5. enziminduktorok: teobromin, teofillin (tea, kóla, csokoládé), koffein (kávé, kóla, tea),  szolanin és az alkohol.

A biogén aminok az erekre gyakorolt hatásuk révén váltanak ki az allergiához hasonló tüneteket, de nem valódi allergiáról van szó.

1. Hisztamin felszabadító faktorok – földieper, mák, mogyoró, füstölt áru
2. Irritáló hatású fűszerek

·        Az élelmiszerekben található adalékanyagok is kiválthatnak allergiát:

1. Természetes adalékanyagok (kazein, tehéntej savó, zselatin, állati kollagén, szójaprotein, szója-búza-kukorica-zab
2.  Mesterséges adalékanyagok: konzerválószerek – szalicil intolerancia
3.  Mesterséges ételfestékek
4. Ízfokozók (glutamátok E-620-624), konzerválószerek – benzoesav és származékai (E- 210-219), ételfestékek E-102, E-127); aszpartam E-951, ciklamátok E-952, szorbitok E-200-203, aceszulfám-K E-950,

Az intolerancia tüneteihez hasonló az averzió is (idegenkedés, undor valamitől), ezt nevezhetjük akár pszichés intoleranciának is. A táplálék elutasításának pszichés oka van (pl. vallási előírás)
Gyakran találkozhatunk gyereknél azzal,hogy kóstolás nélkül érzelmi alapon a színe vagy állaga illata alapján elutasítanak ételeket. Ők a tipikus rossz-evő gyerekek. Gyakran már az étel látványa is kiváltja a tüneteket, viszont, ha fel nem ismert formában fogyasztja, nem jelentkeznek a tünetek.

Az ételallergiák és ételintoleranciák között a különbség nem a kiváltó tényezőben van, hanem abban, hogy a tünetek létrejöttének eltér a mechanizmusa. Az allergiás megbetegedések kialakulását az örökletes és a környezeti tényezők együttesen befolyásolják.

- Az örökletes tényezők jelentőségét bizonyítja a halmozott családi előfordulás. Azoknál a családoknál, ahol mindkét szülő anamnézise allergiára pozitív, ott a gyermekeknél az allergia gyakorisága a 60-80%-ot is elérheti. Egy pozitív szülő esetén 2-3-szor, két pozitív szülő esetén 4-5-ször gyakoribb a táplálékallergia, mint negatív szülők esetén.
-Ismert az a tény, hogy az allergiára való hajlam öröklődik.a gyermek allergiás megbetegedésben szenvedhet:
• 5-15%-ban, ha az egyik szülő sem allergiás
• 20-40%-ban, ha az egyik allergiás
• 40-60%-ban, ha mindkét szülő allergiás
• 60-80%-ban, ha mindkét szülő azonos allergiában szenved
• 25-35%-ban, ha az egyik testvér allergiás

A csecsemőkori allergia kialakulásának további (környezeti) tényezői:

·        Az anyatej táplálás korai elhagyása

·        Idegen fehérje (tehéntej, tojás) korai étrendbe iktatása

·        A bejutott antigén mennyisége és gyakorisága

·        A csecsemő immunrendszerének éretlensége

·        IgA hiány

·        A gyermek környezetben dohányzás, háziállat tartása

·        környezet szennyezés

Csecsemő és kisgyermekkorban a felnőttekéhez képest kisebb teljesítőképességű emésztőfunkció, a bélfal fokozott áteresztőképessége a táplálék-alkotórészekkel szemben, valamint a tolerancia bizonytalansága nagymértékben hozzájárul az ételallergiák kialakulásához, ezért az ételallergiák kisgyermekkorban gyakoribbak.

Felnőtteknél egyéb szempontok vetődnek fel, amelyek szerepet játszanak az allergia kialakulásában:

• Különféle betegségek, amelyek az emésztőrendszer harmonikus működését megzavarhatják (savtúltengéses fekélybetegség, epekövesség)
• Alkoholizmus – krónikus irritációt jelent
• Számos gyógyszer, amelynek emésztőszervi mellékhatásai vannak (nonszteroid gyulladáscsökkentők)

Nemrégiben derült ki, hogy a csecsemőkorban és a kisgyermekkorban kialakult táplálékallergia tulajdonképpen a későbbi életkorban megjelenő légúti allergiás megbetegedések előfutára.

Mára igazolódott, hogy a 3 éves korig bekövetkezett táplálékallergia megnöveli a későbbi allergiás megbetegedések, az asztma és a szénanátha kockázatát.

A tünetekről diagnózisról a következő bejegyzésben olvashatsz:)