Forrás: http://kifoztuk.hu/receptjeink/item/malnas-tejespite |
Az atópia: egy veleszületett allergiás túlérzékenység. Ez a túlérzékenység jellemző általában azokra a családokra ahol egyik vagy mindkét szülő valamilyen allergiában szenved.
Az élelmiszerek által okozott megbetegedések között jelentős helyet foglal el a táplálékallergia és a táplálékintolerancia.( http://dietaovoda.blogspot.hu/2013/06/allergiakrol-roviden.html)
A táplálékallergia: egy adott táplálék
vagy táplálék-alkotórész által kiváltott tünetegyüttes, amelyben kóros immunológiai reakciók mutathatók
ki. Tehát a
táplálék allergénként viselkedik. A tünetek mindig kiválthatók. Csaknem
valamennyi táplálékkal szemben kialakulhat, de leggyakrabban fehérjék vagy összetett szénhidrátok okozzák.
Azokat az
élelmiszerek által kiváltott tüneteket, amelyek nem kapcsolódnak immunreakciókhoz és pszichés eltérés sincs a
háttérben táplálékintoleranciának
nevezzük. Mivel
azonos klinikai tünetcsoport jön létre, mint az allergiánál, pszeudoallergiának
is nevezik.
Pszeudoallergiát különböző tényezők okozhatnak:
- Valamelyik enzim hiánya
vagy csökkent működése – pl. laktáz, szacharáz stb. hiánya
- Szójabab, földimogyoró,
zab, cékla, kukorica, uborka stb. egy alkotórésze
- Bizonyos úgynevezett biogén aminok fokozott bevitele:
- hisztamin: sajt, hal, sonka, szalámi, savanyú káposzta, bor
- szerotonin: banán, paradicsom
- tirozin: sajt, sonka, szalámi, bor
- fenil-etil-amin: csokoládé, bor
- enziminduktorok: teobromin, teofillin (tea, kóla, csokoládé), koffein (kávé, kóla, tea), szolanin és az alkohol.
- Hisztamin felszabadító faktorok – földieper, mák, mogyoró, füstölt áru
- Irritáló hatású fűszerek
·
Az élelmiszerekben található
adalékanyagok is kiválthatnak allergiát:
- Természetes adalékanyagok (kazein, tehéntej savó, zselatin, állati kollagén, szójaprotein, szója-búza-kukorica-zab
- Mesterséges adalékanyagok: konzerválószerek – szalicil intolerancia
- Mesterséges ételfestékek
- Ízfokozók (glutamátok E-620-624), konzerválószerek – benzoesav és származékai (E- 210-219), ételfestékek E-102, E-127); aszpartam E-951, ciklamátok E-952, szorbitok E-200-203, aceszulfám-K E-950,
Az
intolerancia tüneteihez hasonló az averzió
is (idegenkedés, undor valamitől), ezt nevezhetjük akár pszichés intoleranciának is. A táplálék elutasításának pszichés oka van (pl. vallási előírás)
Gyakran találkozhatunk gyereknél azzal,hogy kóstolás nélkül érzelmi alapon a színe vagy állaga illata alapján elutasítanak ételeket. Ők a tipikus rossz-evő gyerekek. Gyakran már az étel látványa is kiváltja a tüneteket, viszont, ha fel nem ismert formában fogyasztja, nem jelentkeznek a tünetek.
Gyakran találkozhatunk gyereknél azzal,hogy kóstolás nélkül érzelmi alapon a színe vagy állaga illata alapján elutasítanak ételeket. Ők a tipikus rossz-evő gyerekek. Gyakran már az étel látványa is kiváltja a tüneteket, viszont, ha fel nem ismert formában fogyasztja, nem jelentkeznek a tünetek.
Az ételallergiák és ételintoleranciák között a
különbség nem a kiváltó tényezőben van, hanem abban, hogy a tünetek
létrejöttének eltér a mechanizmusa. Az allergiás megbetegedések kialakulását az örökletes és a környezeti
tényezők együttesen befolyásolják.
- Az
örökletes tényezők jelentőségét bizonyítja a halmozott családi előfordulás. Azoknál a családoknál,
ahol mindkét szülő anamnézise allergiára pozitív, ott a gyermekeknél az
allergia gyakorisága a 60-80%-ot is elérheti. Egy pozitív szülő esetén 2-3-szor,
két pozitív szülő esetén 4-5-ször gyakoribb a táplálékallergia, mint negatív
szülők esetén.
-Ismert az a tény, hogy az allergiára való hajlam öröklődik.a gyermek allergiás megbetegedésben szenvedhet:
• 5-15%-ban, ha az egyik szülő sem allergiás
• 20-40%-ban, ha az egyik allergiás
• 40-60%-ban, ha mindkét szülő allergiás
• 60-80%-ban, ha mindkét szülő azonos allergiában szenved
• 25-35%-ban, ha az egyik testvér allergiás
-Ismert az a tény, hogy az allergiára való hajlam öröklődik.a gyermek allergiás megbetegedésben szenvedhet:
• 5-15%-ban, ha az egyik szülő sem allergiás
• 20-40%-ban, ha az egyik allergiás
• 40-60%-ban, ha mindkét szülő allergiás
• 60-80%-ban, ha mindkét szülő azonos allergiában szenved
• 25-35%-ban, ha az egyik testvér allergiás
A
csecsemőkori allergia kialakulásának további (környezeti) tényezői:
·
Az anyatej táplálás korai elhagyása
·
Idegen fehérje (tehéntej, tojás) korai étrendbe iktatása
·
A bejutott antigén mennyisége és gyakorisága
·
A csecsemő immunrendszerének éretlensége
·
IgA hiány
·
A gyermek környezetben dohányzás, háziállat tartása
·
környezet szennyezés
Csecsemő és kisgyermekkorban a felnőttekéhez képest
kisebb teljesítőképességű emésztőfunkció, a bélfal fokozott áteresztőképessége
a táplálék-alkotórészekkel szemben, valamint a tolerancia bizonytalansága
nagymértékben hozzájárul az ételallergiák kialakulásához, ezért az
ételallergiák kisgyermekkorban gyakoribbak.
Felnőtteknél
egyéb szempontok vetődnek fel, amelyek szerepet játszanak az allergia kialakulásában:
- Különféle betegségek, amelyek az emésztőrendszer harmonikus
működését megzavarhatják (savtúltengéses fekélybetegség, epekövesség)
- Alkoholizmus – krónikus irritációt jelent
- Számos gyógyszer, amelynek emésztőszervi mellékhatásai vannak (nonszteroid gyulladáscsökkentők)
Nemrégiben derült ki, hogy a csecsemőkorban és a
kisgyermekkorban kialakult táplálékallergia tulajdonképpen a későbbi életkorban
megjelenő légúti allergiás megbetegedések előfutára.
Mára igazolódott, hogy a 3 éves korig bekövetkezett
táplálékallergia megnöveli a későbbi allergiás megbetegedések, az asztma és a
szénanátha kockázatát.
A tünetekről diagnózisról a következő bejegyzésben olvashatsz:)
A tünetekről diagnózisról a következő bejegyzésben olvashatsz:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése