Ételallergia tünetei, diagnózisa

A táplálékallergia tünetei: változatosak és súlyosságuk is különböző. Az előforduló panaszok, amelyek táplálékallergiára jellemzőek lehetnek:

• Gyomor-bélrendszeri tünetek: vizes hasmenés, colika, gyomorgörcsök, hányinger, hányás, tartós étvágytalanság, hasfájás, haspuffadás, székrekedés, vashiányos vérszegénység
• Bőrtünetek: ekcéma, urticaria, csalánkiütés, viszketés, oedema, az arc feldagadása
• Légúti tünetek: tartós rekedtség, orrüreggyulladás (rhinitis), bronchitis, asztma, köhögés, krónikus orrfolyás
• Általános tünetek: lassú növekedés, nem megfelelő súlygyarapodás, étvágytalanság, rossz közérzet, migrén
• Súlyos esetben anaphilaxiás sokk :Az egyik legszembetűnőbb jelenség az orális allergia tünetegyüttes, amelyhez elegendő az allergénnek az ajakkal érintkeznie, illetve a szájba kerülnie. Az ajak, a nyelv a szájpad csiklandozó érzése, viszketése és sok esetben az ajak nagyfokú ödémás duzzanata jön létre az érintkezés után, legtöbbször 15 percen belül. Friss gyümölcsök és zöldségfélék válthatják ki, mint pl.: a paradicsom, az alma, a narancs, a cseresznye, az őszibarack, a dió, a zeller, a sárgarépa.

Rendszerint a tünetek nem önmagukban jelentkeznek, ami nehezíti a betegség felismerését, az állapot súlyosságának megítélésest. A csecsemőkori allergiához inhalációs (belégzéses) allergia is csatlakozhat. A pollen és ételallergia egymást erősítheti.  

A táplálékallergia diagnózisa:

Legfontosabb lépcső az anamnézis pontos felvétele

• Részletes családi anamnézis-nagyobb kockázat (lásd: http://dietaovoda.blogspot.hu/2014/04/etelallergiakrol-roviden.html )
• Táplálkozási anamnézis: Étrendi és ezzel együtt tüneti napló vezetése. Figyelembe kell venni, hogy a tünetek kialakulhatnak percekkel, órákkal, sőt 1-2 nappal a kérdéses étel elfogyasztása után. Tartalmaznia kell az anamnézisnek az alábbi konkrét adatokat:
• Az étel elfogyasztása után jelentkező tünetek pontos leírása
• Az étel elfogyasztása és a tünetek megjelenése közötti idő hossza
• A tünetek kiváltásához szükséges étel mennyisége
• Az allergiás reakciók gyakorisága
• A legutóbbi reakció időpontja
• Befolyásolja-e valami egyéb – pl. fizikai megterhelés – az allergiás reakciók kialakulását

A naplót legalább 1 hónapig, de inkább 6 hétig kell vezetni, étkezési bontásban, megszokott étkezési és életkörülmények között. Az esetleges gyógyszerszedéseket is fel kell tüntetni.

Ha az ételnapló alapján valószínűsíthető egy étel, vagy ételcsoport, és a beteg tünetmentes annyira, hogy a vizsgálat elvégezhető legyen, akkor allergiás bőrpróbákat lehet végezni (Pick vagy epicután teszt) Kivitelezése történhet gyári készítményekkel vagy friss táplálékkal. (Ezek a bőrtesztek sajnos nem minden esetben elegendőek, 3 éves kor alatt nem értékelhetők és még  a kifejezett klinikai tüneteket produkáló egyéneknél sem mindig pozitív.) 

Néhány laboratóriumi módszer tünetmentes betegeken is közelebb vihet az ételallergia diagnózisához. 
Ilyen a szérum össz IgE szint meghatározás (allergiásoknál jóval magasabb)

Allergénspecifikus IgE, IgA, IgG ellenanyagok kimutatása 

Az egyetlen általánosan elfogadott módszer a per os provokáció. Ez lehet nyílt (gyermekeknél), illetve kettős vak, placebokontrollált (felnőtteknél, a táplálékaverzió kiszűrése).

A következő bejegyzésben részletesebben olvashatsz az eliminációs diétáról és a provokáció próbákról.