Hisztamin érzékenység

Egy általam kedvelt és sokat látogatott csoportban merült fel a kérdés. kicsit utána jártam a dolgoknak és ezeket találtam: 

A hisztamin az élő szervezetben jelen lévő természetes anyag, mely részben a szervezetben termelődik, részben pedig élelmiszerekkel kerül be. A hisztamin talán legismertebb funkciója az allergiás reakciókban betöltött szerepe. Az allergiás rohamok alatt a hisztamin hirtelen és nagy mennyiségben szabadul fel, és közvetítő anyagként játszik szerepet a jellegzetes tünetek - orrviszketés, orrdugulás, orrfolyás, csalánkiütés, gyomor-és bélrendszeri panaszok - kialakulásában.

Bizonyos élelmiszerek is tartalmaznak hisztamint eltérő mennyiségben, így az étkezések során is emelkedhet szervezetünkben a hisztamin szint mértéke. Mindez problémát akkor jelent, ha a hisztamin lebontása nem történik meg megfelelően. Ezt a jelenséget hisztamin intoleranciának nevezzük.

A hisztamin intolerancia tünetei: 

-A hisztamin normális esetben a májban bomlik le, lebontását a diamino-oxidáz nevű enzim végzi. Akinél ez az enzim csökkent mértékben termelődik, hisztaminban gazdag étel fogyasztása után allergiaszerű tüneteket tapasztalhat: fejfájás, kiütések, viszketés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom jelentkezhet.

Hisztamint tartalmazó vagy hisztamint felszabadító élelmiszerek: 
- halak: tonhal, szardínia, szardella, füstölt hering, ikra, 
- érett sajtok: ementáli, camembert, rokfort, stilton, gouda, cheddar, minden penészes és füstölt sajt, 

- alkoholok: vörösbor, fehérbor, pezsgő, sör, - húsfélék: érlelt kolbász, sonka, szalámi, füstölt hús, sertéshús, - zöldségek, gyümölcsök: spenót, borsó, lencse, bab, savanyú káposzta, paradicsom, ketchup, eper, papaya, ananász, szója, mák, mogyoró, mogyorókrém, - egyéb: tojásfehérje, csokoládé, fahéj, sörélesztő. 
Hisztaminérzékenységnél érdemes hisztaminszegény diétát tartani. A beteg az érleléssel készített élelmiszereket teljesen hagyja el, vagy csak ritkán, kis mennyiségben fogyassza őket. Az avokádó és a banán rengeteg hisztamint tartalmaz természetesen is, ezért ne fogyassza őket. A tárolás idejével arányosan nő a hisztamintartalom is. A hisztamin nagyon hőstabil anyag, ezért fagyasztásra, főzésre, sütésre sem bomlik le. 

A vörösborban jelentősen több (40-80 mikrogramm/liter) a hisztamin, mint a fehérben (10-40 mikrogramm/liter), különösen a régebbiekben. Az ananászban, eperben, papajában, kakaóban és a tenger gyümölcseiben ugyan nincs túl sok hisztamin, de ezek jelentősen megkönnyítik a szervezetben a biogén amin hízósejtekből (a hisztaminok itt raktározódnak) történő felszabadulását. A csokoládé gátolja a hisztamin lebomlását, ezért ne fogyasszon sokat. Az elkészült ételeket azonnal célszerű elfogyasztani. Ha valami több, mint egy órát állt hűtés nélkül, már ne egye meg, mert a baktériumok gyorsan elkezdik a bontást, és óriási mennyiségben keletkezik hisztamin az ételben. Ha valaki hisztaminérzékeny, az feltétlen jelezze ezt orvosának, amikor receptet írnak fel neki. 
Bizonyos halaknak (makréla, tonhal) a bennük bekövetkező bomlási folyamatok (és a feldolgozás előtti helytelen tárolás) miatt rendkívül megnőhet a hisztamintartalma. A halak és a tenger gyümölcseinek többsége teljesen frissen és fagyasztottan nem okoz gondot , de ha már hosszabb ideje állnak, akkor rendkívül gyorsan megindul bennük a baktériumok hatására a hisztmintermelés. Ezért ha valaki hisztaminérzékeny, csak akkor egyen belőlük, ha azok biztosan teljesen frissek. A mirelit mindig kevesebb hisztamint tartalmaz, mint a hűtőben több napig tárolt étel. Konzerv és füstölt halfélét semmiképpen nem tanácsos fogyasztani. 
Különösen oda kell figyelni az alkoholokra, mert az alkoholos italokban rengeteg biogén amin található. Ezenkívül az alkohol gátolja a hisztamint lebontó enzim működését, ezért még a hisztaminmentes alkoholos italok is gondot okozhatnak. A legjobb, ha a beteg az étkezések előtt, alatt és közvetlenül utána nem iszik alkoholt, legfeljebb minimum 3 órával később, és akkor is csak garantáltan hisztaminmenteset! A tömény alkohol (pálinka, rum, konyak) különösen veszélyes lehet. 
Komoly veszélyt jelenthet a gyógyszerszedőknek, ha a bevett gyógyszer kölcsönhatásba lép az elfogyasztott (hisztamintartalmú) élelmiszerrel. Ugyanis több orvosság gátolja a hisztaminlebontó enzimet, és emiatt a szervezetet elárasztja az allergiás tüneteket kiváltó biogén amin. Ilyenek az egyes fájdalomcsillapítók (aszpirin), izomlazítók, kemoterápiás szerek (daganatos betegeknek), a niacin (B3-vitamin), sok antibiotikum (akár az elfogyasztott húsokban és tejben található is) és azok lebomlási termékei, több adalékanyag, vérnyomáscsökkentők, hashajtók, hormontabletták és fogamzásgátlók többsége. 

A hisztamin-anyagcserét jelentősen befolyásolják a röntgenkontrasztanyagok és az altatáshoz használt szerek is. Ezért a hisztaminérzékenyeknek kontrasztanyagos vizsgálatok és altatásban végzett műtétek előtt antihisztamin-hatású gyógyszert kell bevenniük. Hisztaminérzékeny betegnek feltétlenül tájékoztatnia kell a beavatkozást végző orvost, mert annak elmulasztása súlyos allergiás tünetekhez is vezethet.